Bűnügyi számla

T 17438 törvényjavaslat (egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról) szerint a büntetés korlátlanul enyhíthető vádemelés előtti megtérülés esetén, társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, visszaéléssel okozott vagyoni hátrány (költségvetési csalással okozott) esetén. Megfizetés nem adószámlára, hanem a NAV által kezelt elkülönített számlára történik. A befizetés kincstár bevétele, ha adózó önként teljesít, eredményes végrehajtás miatt fizetési kötelezettség csökken, valamint többes nyilatkozatból eredő többlet esetén is. 

Költségvetési csalás esetén az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a NAV által vezetett, ilyen célra szolgáló elkülönített számlára történő befizetés, illetve a befizetett összeg jogi státuszának a megítélése, az elkövető közreműködésének előírásával rendeződjön. A cél az, hogy az eddig teljes mértékben a NAV-ra háruló tényállás tisztázási kötelezettség olyan mértékben enyhüljön a befizető bevonása révén, amely jelentősen képes felgyorsítani az elkülönített számlára befizetett összegek elszámolását.

A módosítás több ponton módosítja a jelenleg hatályos szabályokat. Egyrészt közreműködési kötelezettséget ír elő az elkülönített számlára befizetést teljesítő személy számára. A közreműködési kötelezettség lényege, hogy a befizetést követően a megfizetést teljesítő személy köteles közreműködni abban, hogy az állami adó- és vámhatóság a befizetett összegről mihamarább döntést

tudjon hozni. Jelenleg ugyanis a befizetést követően az állami adó- és vámhatóságra hárul minden feladat azzal kapcsolatban, hogy a büntetőüggyel és a megfizetéssel kapcsolatos minden adatot beszerezzen és tisztázzon. Ez ugyanakkor rendkívül körülményessé teszi a befizetett összegek elszámolását, különösen olyan esetekben, amikor a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonnal más gazdagodott, vagy nem az elkövetőnek keletkezett a bűncselekmény következtében adófizetési

kötelezettsége. Szintén nehezen felderíthetőek érdemi közreműködés nélkül azon helyzetek, amikor több elkövető is teljesít megfizetést ugyanazon bűncselekményre tekintettel. A módosítás révén csak akkor lesz eredményes a befizetés, ha a megfizetést teljesítő személy teljesíti ezen közreműködési kötelezettségét. 

Szintén az elkövető közreműködési kötelezettségét kívánja érvényesíteni az a módosítás is, amely alapján abban az esetben, ha az elkövető büntetőjogi felelősségét nem állapítják meg a büntetőeljárásban és erre tekintettel az elkövető a megfizetett összeg visszatérítésére válik jogosulttá, köteles az ezt a körülményt megalapozó, a büntetőeljárást megszüntetéséről vagy az elkövető felmentéséről hozott határozatot bemutatni. A módosítás egyebekben megtartja a hatályos szabályozás alapvonalait. Két ponton azonban a módosítás változtat a hatályos szabályokon. Egyrészt a hatályos szabályok alapján, ha az adózó önkéntes teljesítése vagy eredményes végrehajtás miatt szűnik meg az adófizetési kötelezettség, akkor is vissza kell téríteni az elkövető által befizetett összeget. Ezzel ugyanakkor tulajdonképpen úgy részesül az elkövető a büntetőjogi szabályok alapján a korlátlan enyhítés lehetőségében, hogy végül a megtérítést visszakapja. A módosítás alapján ilyen esetben is a kincstár bevételévé válik a megfizetett összeg. A másik módosítás pedig rendezi azt a helyzetet, ha több elkövető ugyanazon bűncselekményre tekintettel teljesít befizetést, a módosítás alapján ilyen esetben is a kincstár bevételévé válik a megfizetett összeg.

Lásd: Art. 68/A  §

Hatályos: 2022.01.01. napjától