Magyarország 2017. július 13-án a Bizottságnál felhatalmazást kért arra, hogy a 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő intézkedést vezethessen be felszámolási vagy bármely más fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adóalanyok által teljesített bizonyos értékesítések vagy szolgáltatásnyújtások esetében a héa megfizetéséért felelős személy vonatkozásában.
Az Európai Unió a Tanács (EU) 2018/789 végrehajtási határozata alapján Magyarország eredetileg 2021. december 31-ig felhatalmazást kapott annak előírására, hogy az az adóalany legyen köteles megfizetni a héát, akinek a részére a következő értékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások bármelyike történik:
a) felszámolási vagy bármely más fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adóalany által teljesített tárgyieszköz- értékesítés;
b)a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve 100 000 HUF-ot meghaladó összegű termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, amennyiben a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalany felszámolási vagy bármely más fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt áll.
A tárgyi eszközök jellemzően nagyobb értékű eszközök, gépek, tárgyak. Ezenkívül Magyarország közlése szerint jelentős azoknak a 100 000 HUF-os értékhatárt átlépő ügyleteknek a száma, amelyeket fizetésképtelen helyzetben levő adóalany bonyolít le. A felszámolók a fizetendő héát gyakran nem fizetik meg, mivel a szóban forgó összeget korábbi esedékességű követelések megfizetésére kell fordítania. A vevők ugyanakkor – adólevonási joggal rendelkező adóalanyként – a rá áthárított héát levonhatják, ez pedig hátrányosan érinti a költségvetést és lényegében a felszámolást finanszírozza.
A magyar hatóság olyan csalásokat is tapasztalt, amikor a felszámolás alatt álló vállalkozások fiktív számlákat adtak ki működő vállalkozásoknak, így ez utóbbiak jelentős mértékben csökkentették fizetendő adójukat, a számlakibocsátó általi adófizetés ugyanakkor nem volt biztosított. Noha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közölt számadatok a fizetésképtelenségi eljárások számának jelentős csökkenését mutatják a 2017–2020-as időszak vonatkozásában, a Covid19-járvány gazdasági hatásai a felszámolások számának ugrásszerű megnövekedését vonhatják maguk után a közeljövőben, ami szükségessé teszi a fordított adózás alkalmazásának fenntartását az érintett ügyletek esetében.
Magyarország érvelése szerint ezért a fent említett termékértékesítésekben és szolgáltatásnyújtásokban érintett, nehéz pénzügyi helyzetben levő adóalanyok magas száma miatt szükség van az adóbevételek és a költségvetési érdekek védelmére. Magyarország úgy ítéli meg, hogy a fordított adózás megfelelő eszköz e célok elérésére. A fordított adózási mechanizmus alkalmazásával a felszámolás alatt álló adóalanyokat nem terhelné áfa fizetési kötelezettség, a vevők pedig nem kerülnének pénzügyileg hátrányosabb helyzetbe, és így az állami költségvetést sem érné bevételkiesés.
Jóllehet Magyarország a felhatalmazás 2026. december 31-ig történő meghosszabbítását kérte, a meghosszabbításra 2024. december 31-ig engedélyt kapott. A fordított adózás alkalmazását lehetővé tévő eltérés végső eszközként, a lehető legkorlátozottabb időtartamra engedélyezhető. Mindemellett ennek az időtartamnak elegendőnek kell lennie arra, hogy a tagállam más olyan, hagyományos intézkedéseket hajtson végre, amelyekkel csökkenthetők az állami költségvetést érintő bevételkiesések, különös tekintettel, a csalárd magatartással összefüggő bevételkiesésekre, és ezáltal elkerülhetővé váljon az intézkedés újbóli meghosszabbítása.
Lásd: Tanács (EU) 2018/789 végrehajtási határozata
Hatályos 2024.december 31-ig