Adóváltozások 2023-2024

ADÓZÁS RENDJE ADÓIGAZGATÁS; ADÓVÉGREHAJTÁS

• Bevallások és az adó megfizetése: abban az esetben, ha az adózó más bevallási gyakoriságra tért át (például mert tevékenysége már nem jogosít adólevonásra), akkor negyedéves/éves bevallása olyan időszakot is lefedett, amely kapcsán havi bevallást már benyújtott. Ezt orvosolta a módosítás egy soron kívüli bevallás előírásával.
  
• Havi adó-és járulékbevallás: fel kell tüntetni azt a körülményt is, ha a családi kedvezmény érvényesítése szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősülő személy a tárgyhónapban a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, valamint meg kell adni a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséhez szükséges adatokat is.
  
• Adószám törlés: adóhatóság az elektronikus kapcsolattartás biztosításának hiánya esetén a mulasztóval szemben közvetlenül is felléphet, és intézkedésként adószám-törlést foganatosíthat. Szigorítást jelent, hogy az adószámot már a bevallás benyújtásának elmulasztására történő felszólítást követő 180 nap eltelte után törli az adóhatóság (a korábban ez csak 365 nap múlva következett be).
  
• Devizában történő adófizetés: a társasági adó és a helyi iparűzési adó fizetése USA dollárban és euróban is teljesíthető. Az adózó által utalt eurós vagy amerikai dollár összeg az utalással érintett bankszámla megterhelésének napja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyammal számított forintösszegben kerül jóváírásra az adózó adószámláján. 
  
• Jogi személyek részletfizetése: legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez az adóhatóság (automatikusan).
  
• Adóregisztrációs eljárás, megbízható adózói minősítés és köztartozásmentesség: az adóregisztrációs eljárás során arról győződik meg az adóhatóság, hogy az új adózó vagy abban érdekeltséggel rendelkező személy múltjában nincsenek-e adóelkerülésre utaló jelek. E körben az adóregisztrációs eljárásban a kimentési kérelem benyújtásának a lehetősége bővül és – a vezető tisztségviselők és a cégvezetők mellett – a tagok és részvényesek számára is biztosított, hogy bizonyítsák, hogy a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
  
• Megbízható adózók minősítése során nem veszik figyelembe a megbízható adózói minősítés során azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg. Másrészt a törvény által biztosított, hogy a csoportos adóalanyoktól, illetve azok tagjaitól nem elvárt a pozitív adóteljesítmény.
  
• KOMA adatbázis a köztartozásmentesség kiemelt jelentőséggel bír számos támogatás, illetve engedély megszerzése során. Materialitási limit szerint, akinek 30 000 Ft-nál kevesebb a köztartozása és/vagy 5000 Ft-nál kevesebb az adótartozása, nem kerül ki a KOMA adatbázisból. 
  
• A feltételes adómegállapítás és a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás jelentős változás, hogy a feltételes adómegállapítást már típusszerződésekre is lehet kérni. A feltételes adómegállapítási kérelem díja is változik, amely típusszerződés esetén tízmillió forint, illetve egyéb esetben nyolcmillió forint, míg a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint. Módosult a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások díja is, egyoldalú eljárás esetén a korábbi ötmillió forintról nyolcmillió forintra, két- vagy többoldalú eljárás esetén nyolcmillió forintról tizenkettőmillió forintra.
  
• Kötelező adóellenőrzés esetkörének szűkítése: A korábbi szabályozás szerint kötelező volt ellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot, és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Mivel az érintett adózói kör átfedést mutat a kiemelt adózókkal, akiknek – valamennyi adónemre kiterjedő – adóellenőrzését az adóhatóság visszatérően, rendszeresen végzi, ezért indokolt volt ezen esetkört hatályon kívül helyezni. 
  
• Pénzügyi képviselők: jegyzett tőkéjére vonatkozó feltétel módosult, az új jegyzett tőke mértéke 150 millió Ft. A pénzügyi képviselő a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának, bejelentésekor, illetve ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente az adóhatóságnál igazolja.
   
• Be nem jelentett foglalkoztatottak: módosítás a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzétételének alapjául szolgáló, mulasztásukat megállapító határozat végrehajthatósága helyett, a határozat véglegessé válását (közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válását) írja elő. 
  
• A tevékenységüket év közben kezdők csoportos társasági adóalanyoknak az adóhatósági bejelentkezéstől számított 30 nap áll majd rendelkezésükre, hogy az adóhatósághoz csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozási kérelmet nyújtsanak be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. 
  
• Adóellenőrzések szabályainak változása: az adóellenőrzés határideje 120 napra változik, ha a jogutódnál olyan adóellenőrzést folytatnak le, amely a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjed, és a vizsgált időszak legalább egy részében a jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott. 
  
• Észrevétel végelszámoláskor lehetővé válik, hogy végelszámolás esetén észrevételt nyújtsanak be a jegyzőkönyv átvételét követő 8 napon belül.
  
• E-pénztárgépek, új fogalmak: az e-pénztárgép bevezetésének lényege, hogy papír alapú nyugta helyett elektronikus nyugtát generálnak, amely a vásárlókhoz egy digitális alkalmazás használatával jut el. Az Art. e-pénztárgépekre vonatkozó új szabályai meghatározzák az adóhatóság engedélyezési és ellenőrzési jogosultságait, valamint azt, hogy a nyugtatárban 10 évig kötelező a nyugták megőrzése. A szabályozási cél szerint az online pénztárgépeket fokozatosan az elektronikus nyugta kiadására is alkalmas egyéb technikai eszköz/megoldás: e-Pénztárgép váltja fel, amelyre vonatkozó szabályok 2024. július 1-jén lépnek hatályba, míg az online pénztárgépek fokozatosan kivezetésre kerülnek 2028. július 1-ig bezárólag.
  
• Legnagyobb adóteljesítményű és kiemelt adózók értékhatára: az adóhatóság által a szolgáltatói szerepkörében az adózók részére nyújtott szolgáltatások köre kibővül. 2024. január 1-jétől a Magyar Közlönyben évente teszik közzé a tárgyévi adóteljesítményre és a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat minden naptári év december 15-ig.
  
• Nagy összegű adóhiánnyal/adótartartozással rendelkező adózók: szigorodnak a közzétételre vonatkozó előírások azzal, hogy kizárólag a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az adóhatóság. A közzétételre kötelezettek köre ezen túl azzal a további, új feltétellel is szűkül, hogy a jövőben csak azok a természetes személyek kerülhetnek fel a nagy összegű adótartozással rendelkezők listájára, akiknél az adóhiány/adótartozás összege meghaladja a 100 millió forintot. Korábban ez 10 millió Ft volt. 
  
• Az ingó végrehajtás értékhatárának növelése: az új szabályozás alapján az ingó végrehajtás értékhatára a jelenlegi 100 000 Ft-ról a duplájára nő és – főszabály szerint – a 200 000 Ft-ot meg nem haladó követelés esetén csak hatósági átutalási megbízás és jövedelem-letiltást foganatosíthat az adóhatóság.
  
• Bővül a végrehajtható okiratok köre: végrehajtható okiratnak minősül a nemzetközi adóegyezmények alapján indított adókövetelések behajtására irányuló megkeresés, valamint a határon átnyúló hitelezői igénybejelentések esetén a magyar adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.
  
• Bizományosi szerződés keretében történő értékesítés: végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének módja kiegészül a bizományosi szerződés keretében történő értékesítéssel. Ez alapján az elektronikus árverés helyett bizományos útján is értékesíthetővé válik a lefoglalt vagyontárgy abban az esetben, ha feltételezhető, hogy magasabb áron értékesíthető, mint elektronikus árverésen, amely – más módon történő, árverésen kívüli eladáshoz hasonlóan – mind az adós, mind az adóhatóság szempontjából előnyös, hiszen így a megállapított becsértéken történik az értékesítés. 
  
• Gépjárműadó-adófizetés: az adózó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – az adót a naptári évben egy alkalommal – végrehajtható okirat alapján – április hónap tizenötödik napjáig fizeti meg. 
  
• Mulasztási bírság: bővül a hiánypótlásra felhívás tényállása a mulasztási bírságnál. Az adóhatóság a bejelentés és a változásbejelentés elmulasztása esetén először hiánypótlásra szólítja fel az adózót 2023. szeptember 12-től. 
  
• Szünetelés esetén nincs soron kívüli bevallási kötelezettség.
  
• Ellenőrzés kockázatos adózóknál: ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik. 
  
• Helyi adó- adótartozás: az önkormányzati adóhatóság helyi adó vonatkozásában az 500 ezer forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező jogi személy, egyéb szervezet és vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti, 2024. január 1-jétől.
• Minimálbér: 2023. december 1-től minimálbér: 266.800 Ft, garantált bérminimum: 326.000 Ft.  Általában az adótörvényekben a tárgyév első napján érvényes minimálbért kell alapul venni. Van néhány kivétel, melyre figyelni érdemes: SZOCHO, TB, EKHO.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

• Lízing fogalma: újra szabályozásra került, azt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződésként határozza meg. 
  
• 30 év alatti anyák kedvezmény: a kedvezmény bevezetésével új fogalom kerül meghatározásra. 30 év alatti anya az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A 30 év alatti anyák kedvezményének összege havonta legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos közleménye szerinti, teljes munkaidőben alkalmazásban állók tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének összege. Ez 2024-ben a jogosultsági hónaponként 576 601 forint, ami 86 490 forint adómegtakarítást jelent. Ha a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a kedvezménnyel a 2024. évi összevont adóalap legfeljebb 6 919 212 forinttal csökkenthető, ami adóban kifejezve 1 037 882 forintot jelent.
  
• Vagyonrendezési eljárás során szerzett bevétel: a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevételt egyéb jövedelemként nevesíti a törvény. A vagyonrendezési eljárás lefolytatására azt követően kerül sor, hogy a társaság már jogutód nélkül megszűnt. 
  
• Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok emelt összegű családi pótléka: a családi kedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe a magánszemély, ha a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodik.
  
• Családi kedvezmény érvényesítése az adóbevallásban: a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy személy jogosult a családi kedvezményre, döntésük alapján. A módosítás az említett személyi kör számára is megteremti az adóévet követő módosítás lehetőségét. 
  
• Családi kedvezmény nyilatkozat adattartalma: módosul a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat adattartalma, azzal, hogy abban nyilatkozni kell a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető többletkedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottakról is.
  
• Önkéntes pénztári tagság: ha egy magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztárnak is tagja, akkor a személyijövedelemadó-bevallásban csak egy pénztárat jelölhet meg a rendelkező nyilatkozatban. Abban az esetben, ha a magánszemély nem jelöli meg azt a pénztárat, ahová a rendelkező nyilatkozata szerinti állami támogatás kiutalását kéri, az állami adó- és vámhatóság automatikusan az előző évi rendelkező nyilatkozatban megjelölt pénztárt veszi figyelembe.
  
• Adó feletti rendelkezési jogosultság: nem zárja ki az önkéntes pénztári, NYESZ-R, illetve nyugdíjbiztosítási rendelkező nyilatkozat megtételét és annak adóhatóság általi teljesíthetőségét, ha a magánszemélynek az adóbevallása alapján ezer forint alatti adótartozása van. 
  
• Személygépjármű oktatók költséghányada: a személygépjármű-vezető képzéssel kiegészülnek azon tevékenységek felsorolása, amelyek végzése esetén az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó 80 százalékos költséghányad levonásával állapíthatja meg jövedelmét. TESZOR’15 85.53.11 számú személygépjármű-vezető képzés elnevezésű tevékenységek:

• személygépkocsi-
• busz-,
• kamion-,
• motorkerékpár vezetőket oktatók tevékenysége, 
• viszont nem tartozik bele a hivatásos sofőrök gépjárművezető iskola oktatása.

• Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése: a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel), illetve igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozói költségnek minősül. Az új szabályt először a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 01-jén már folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. 
  
• Mezőgazdasági őstermelő termelési eszközének értékesítése: Az új rendelkezés az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmek között külön nevesíti az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt. A jövedelem megállapítása során a bevétel abban az esetben csökkenthető igazolt költségként (pl.: megszerzésre fordított összeggel és az értéknövelő beruházásokkal), ha azokat az őstermelő az őstermelői tevékenységéből származó bevételével szemben költségként nem számolta már el (ideértve az értékcsökkenési leírást is).
  
• Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem: a módosítás szerint ügyleti veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek a tárgyévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből bevétele nem származott. Kiegészül a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások meghatározásának felsorolása azzal az esettel, amikor a magánszemély a kriptoeszközt magát jövedelemként szerezte meg (pl. ilyen formában kapott osztalékot.) Ez esetben a megszerzésre fordított kiadásként a kriptoeszközben megszerzett jövedelem vehető figyelembe. 
  
• Munkába járás költsége: törvényi szintre került az adómentesen adható költségtérítés mértéke, a korábbi 15 Ft helyett 30 Ft/km helyett. A 39/2010. Kormányrendelet szerinti munkába járás esetén adómentes költségtérítés (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) kilométerenként 30 Ft/km értékben (a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével) az alábbi utazásokra adható:

• a munkában töltött napokra a munkahely és lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy 
• hazautazásra a munkahely és a lakóhely között. 

• Építményi jog: vagyoni értékű jog fogalma kiegészült az építményi jog fogalmával. Ennek során jogosult az épület építésére vagy építtetésére, és ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, jogosult továbbá a felépült vagy az ingatlanon már fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére. Az építményi jog, mint vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó jövedelemre az Szja tv. 59-62. § rendelkezései alkalmazandók.
  
• Jövedelemszerzés helye: előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében a tevékenység végzésének helye szerinti állam, ideértve azt is, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.
  
• Induló vállalkozás fogalma 2024. január 1-jétől új, az értékpapírra, illetve jog formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó kedvező szabályozás kerül bevezetésre az induló vállalkozásokkal kapcsolatban. Induló vállalkozás a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre. 
  
• Start-up vállalkozásokban való részesedés megszerzésének kedvezményezése: Nem minősül bevételnek, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen
  
• tagsági jogot megtestesítő részesedést (üzletrészt, részvényt), ideértve, ha a részesedést jog gyakorlása révén a jog alapításakor induló vállalkozásnak minősülő személyben szerezte;
• tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó jogot (opciót). 
  
• Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás 2023. június 30. napjától új csoportmentességi rendelet lépett hatályba a mezőgazdasági és erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott egyes állami támogatások uniós joggal való összeegyeztethetőségének vonatkozásában (a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottsági rendelet). 
  
• Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset. Ennek összege 2024-ben 576 601 forint (2023. júliusi átlagkereset). Az Szja tv. a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet a 25 év alatti fiatalok, illetve a 30 év alatti anyák kedvezményénél használja a jövedelem korlát meghatározásához. 
  
• Bevételszerzés időpontja igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll, ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, akkor a bevételszerzés időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja.
  
• Folytatólagosan figyelembe veendő adóelőleg nyilatkozat az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmény és a négy-vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében a magánszemély kérheti, hogy a kifizető az adóelőleg-nyilatkozata tartalmát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri korábbi nyilatkozatának mellőzését (a továbbiakban: folytatólagos nyilatkozat). A folytatólagos nyilatkozatra vonatkozó szabályok első alkalommal a 2023. december 31-ét követően tett adóelőleg-nyilatkozatok esetében alkalmazhatók. 
  
• Őstermelők családi gazdasága: Ha tagjainak létszáma év közben egy főre csökken, vagy más ok miatt megszűnik, akkor az őstermelők családi gazdasága tagjainak jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy az őstermelők családi gazdaságának az őstermelői nyilvántartásból való törlése időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költségeket fel kell osztani a tagok között az alapító szerződés szerinti vagy egyenlő arányban a törlés napján közös tevékenységeket folytató tagok között.
  
• Bizalmi vagyonkezelés: Bemeneti adózás helyett kimeneti adózás – lehetővé válik az egyes vagyonelemek adómentes felértékelése vagyonrendeléskor.  Új fogalom az eszközérték-növekmény, ami a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek vagyonrendeléskor történő felértékelésének megállapítását és nyilvántartásba vételét jelenti.
  
• Ha a vagyonrendelés és a kedvezményezettek részére az indulótőke terhére történő vagyon kiadás között legalább öt év eltelik, a vagyon kiadásakor nem keletkezik adófizetési kötelezettség. 
• Öt éven belüli vagyonkiadáskor a megállapított eszközérték- növekmény osztalékként válik adókötelessé a kedvezményezettnél, a vagyon kedvezményezettnek történő kiadásakor, ha az az indulótőke terhére történik. Ez az osztalék, nem egyenlő az Szja tv. 66. § szerinti osztalékkal, mert kizárólag szja adófizetési kötelezettség merül fel, szociális hozzájárulási adó nincs. 
• Nem változnak a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek tulajdonba adást nem eredményező juttatására vonatkozó szabályok (ingyenes vagy kedvezményes használat)

A 2023. szeptember 12. napját követően történt vagyonátadás adókötelezettsége tekintetében a vagyonrendelő, az alapító, vagy a csatlakozó magánszemély választhat, hogy a korábbi, 2023. szeptember 12-től hatályos rendelkezéseket vagy az őszi adócsomaggal hatályba léptetett rendelkezéseket alkalmazza.

• Egyes juttatások adózása a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások utáni közterheket a kifizetőnek a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell megállapítania és a havi adó-és járulékbevallásban kell bevallania és megfizetnie a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig. Hatályos: 2024. január 1-jétől. 
  
• Csekély értékű ajándék egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékben csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem. Hatályos: 2024. január 1-jétől. 
  
• Nyeremények adózása: ha a nyeremény nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény (Szjtv.) szerinti külföldi jackpot rendszerből, a fogadásból származó nyeremény címén kapott bevétel egésze jövedelemnek minősül. Hatályos: 2024. január 1-jétől.
  
• Klasszikus szerencsejátékokból származó jövedelem Nem számít adóköteles jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból, valamint – az Szjtv. szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével – az online kaszinójátékból származó nyeremény.  (Ide tartozik pl. ötös lottó, hatos lottó, skandináv lottó, eurojacpot, joker, kenó, luxor és puttó) Hatályos: 2024. január 1-jétől. 
  
• Magyar-Amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése az Amerikai Egyesült Államok kormányzata 2022. júniusában felmondta a két állam között érvényben lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt (Magyarországon kihirdette a 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet). Az Egyezmény 2023. január 8-án meg is szűnt, azonban egyes rendelkezései 2023. december 31-ig alkalmazhatóak. 2024. január 1-jétől a másik államból származó jövedelem adóztatására mindkét állam a saját, belső jogszabályai alapján lesz jogosult, és az ilyen jövedelmet nem egyezményes országból származó jövedelemként kell majd kezelni. Az Egyezmény megszűnése miatt az Szja tv. több szabályának a módosítása szükségessé vált. 
  
• Borászati termék a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából, közvetlenül a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék. A juttatónak az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást kell vezetnie, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is. Hatályos: 2023. december 01-jétől. 
  
• Hulladékátadást ösztönző juttatás adómentes a hulladékról szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alapján a hulladék átadásának ösztönzése érdekében adott juttatás a juttatás időpontjától függetlenül. Nem adómentes a juttatás, ha a hulladék átadása gazdasági tevékenység keretében történik. Hatályos: 2023. december 1-jétől. 
  
• Nemzetközi vízi-és légi árufuvarozók napidíja igazolás nélküli költségként számolható el a nemzetközi vízi és légi árufuvarozásban és személyszállításban nemzetközi forgalomban üzemeltetett jármű fedélzetén foglalkoztatott, külföldön is munkát végző magánszemély esetében a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet 1. §-a szerint naponta elszámolható összeg, azaz napi 85 eurónak megfelelő forintösszeg.

KISADÓZÓ VÁLLALKOZÓK TÉTELES ADÓJA 

• Kisadózói adóalanyiság megszűnése: az új szabály alapján az adóalanyiság akkor szűnik meg a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzi meg a bevételt. A TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevétel továbbra is kivételként szerepe. Ezen szabályokat a tavaszi adócsomag 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emelte.
  
• Főfoglalkozású egyéni vállalkozói státusz elvesztése a módosítás alapján megszűnik a kisadózói adóalanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a KATA tv. 2. § 2. pont a)–j) alpontjainak bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak . A kisadózónak ezen körülmény bekövetkezését 15 napon belül be kell jelentenie a NAV-nak. Ehhez kapcsolódóan kiegészültek a kisadózói adóalanyiság határozattal történő megszüntetésének esetei is: a NAV határozattal állapítja meg a megszűnést abban az esetben is, ha a kisadózó 

• az előzőekben említett bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy
• bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg. 

EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS

• Kifizetői ekho eltörlése: a kifizetőt terhelő ekho véglegesen megszűnt a vonatkozó törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezésével 2023. augusztus 1-től. 

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS

• Közteher: az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül. 

TÁRSASÁGI ADÓ

• Veszteségleírás: a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre, a reorganizációs tervre, illetve a szerkezetátalakítási tervre tekintettel elengedett (az adózás előtti eredmény javára elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként, amennyiben az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, vagy a kötelezettség elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor. A veszteségleírás felső korlátja tehát: 

(elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított adóévi adóalap x 50%) + (elengedett kötelezettség x 50%)

• 2015. előtti veszteség: 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le. Kikerült a 2030. december 31-ét magába foglaló adóévre vonatkozó utalás. Időbeli korlát nélkül írható le az ilyen veszteség az 50%-os korlátra figyelemmel. Hatályos: 2023. július 15-től.
  
• Kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra), annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében + valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. A kedvezményezett eszközátruházáson realizált eredmény – meghatározott további feltételekkel – „semlegesítésre” kerül az átruházó társaság adóalapjában. A módosítás tartalmi módosulást nem jelent, csak pontosításra került sor. 
  
• Reklámköltségek: véglegesen megszűnt a reklámköltségekhez kapcsolódó adóalap-növelő tétel [Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 16. pont], amely értelmében növeli az adózás előtti eredményt a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség, de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, 

• ha annak összege az adóévben a 30 millió forintot meghaladja
• és a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény szerinti „mentesülési okok” egyike sem áll fenn. 

Ezen a jogcímen nincs adóalap növelés, nemcsak 2023. végéig, hanem azután sem. 

• Adománynak minősülő ingyenes juttatások átalános szabály: az adománynak minősülő ingyenes juttatás az adóalapnál elismert költség, ráfordítás, amennyiben az adózó rendelkezik a támogatott szervezet igazolásával. A Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás igazolás nélkül elismert ráfordításnak minősül. 
  
• Nem elismert költségek: meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó olyan külföldi személynek, vagy telephelynek fizet jogdíjat, kamatot, amelynek illetősége (telephely esetén annak fekvése) 

• a külön miniszteri rendelet szerinti ún. adózási „feketelistán” szereplő államok valamelyikében, vagy 
• a 9%-os magyar társaságiadó-mértéknél alacsonyabb mértékű társasági adónak megfelelő adót alkalmazó államban található,

kivéve, ha az adott költség, ráfordítás adóévi felmerülésének a fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, melynek fennállását az adózó köteles bizonyítani. 

• Átmeneti fejlesztési adókedvezmény: adózó adókedvezményt vehet igénybe a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén, 2023. július 15-től. Nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai j jelentőségű beruházás: olyan beruházás, amelynek a célja 
  
• akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú, elektrolizátor, szén-dioxid-leválasztást és –tárolást szolgáló berendezés gyártása,
• az előző pont szerinti berendezés gyártásához tervezett és közvetlenül használt kulcsfontosságú alkatrész gyártása, 
• a fenti berendezés és alkatrész gyártásához szükséges nyersanyag előállítása és visszanyerése [Tao. tv. 4. § 25a. pont].

Átmeneti fejlesztési adókedvezményként vehető igénybe és 2025. december 31-éig igényelhető/hagyható jóvá. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 12 adóévben, legfeljebb a bejelentés/kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben vehető igénybe. 

• Energiahatékonysági adókedvezmény: a Tao tv. 22/E § szerinti, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye ún. általános csoportmentességi rendelet, vagyis a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet szerint igénybe vehető állami támogatásnak minősül. A módosítás az, hogy az adókedvezmény rendelkezései két csoportba oszlanak, attól függően, hogy az adott beruházás felújítás épületre irányul vagy sem. 
  
• K+F kedvezmény: adózó 2024-től az alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként adókedvezményt vehet igénybe. Az új kedvezmény a Tao tv. 7. § (1) bekezdés t) pontból ismert szintén K+F tevékenység alapján járó adóalap-csökkentő tétel helyett választható. A kedvezmény az alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés öt egymást követő adóévben felmerülő elszámolható költségei összességére alkalmazható. Az érvényesítés időtartama: az elszámolható költség felmerülésének adóéve és az azt követő 3 adóév. Az adókedvezmény a K+F adóalap-csökkentő tételek helyett érvényesíthető az adózó erre irányuló választása alapján. A választásról nyilatkozni kell a társasági adóbevallásban. 
  
• Kapcsolt vállalkozás fogalma: a Tao. tv. 4. § 23. pont 2020-tól kiegészült egy g) alponttal az ATAD-irányelv szabályainak átvétele miatt. Az új kitétel a meghatározott szabályok, (EKT-fogalom, az EKT fel nem osztott nyereségéhez kapcsolódó adóalap-növelő tétel, az adózási szempontból különálló adózó fogalma, a tőkekivonási adó) alkalmazásában már a 25 százalékot elérő, közvetlen vagy közvetett módon fennálló, a szavazati jogon, tőkerészesedésen vagy nyereségrészesedésen alapuló befolyás esetén is kapcsolt vállalkozási viszony jön létre. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása: a magyar szabályozás nem utal külön arra, hogy fentieket testvérvállalati viszonyban is figyelembe kell venni, emiatt a szabályozás pontosult. Hatályos: 2024. január 1-jétől

Nincs tartalmi módosítás, továbbá a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó „általános szabályok” változatlanok.

KISVÁLLALATI ADÓ

• Kutatók foglalkoztatása miatti kedvezmény: a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetén, illetve a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén is 2024-től egységesen a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese a kedvezmény összege, 2024. január 1-jétől. 

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

• Jogutódlás – csoportos adóalanyiságból történő kiválás: csoportos adóalanyiságból történő kiválás is jogutódlással történő megszűnésnek minősül áfa szempontból (jogszabályon alapuló feladatátszervezéssel együtt), azaz nem keletkezik áfafizetési kötelezettség termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás jogcímén a kiválás kapcsán. Az áfát érintő jogok és kötelezettségek (pl. az egyetemleges felelősség) is a jogutódlással történő megszűnés szabályainak megfelelően alakulnak.
  
• Kötelező visszaváltási díjas rendszer, DRS (Deposit Return System): a jogszabály célja, hogy a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/852 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CSIE), valamint az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: SUP irányelv) által előírt kötelezettségek hazai átültetését megvalósítsa, ezáltal a csomagolás újrahasználatának, a csomagolási hulladék újrafeldolgozásának vagy más módon történő hasznosításának növelését, valamint az egyes műanyagtermékek környezetre, különösen a vízi környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásának megelőzését és csökkentését biztosítsa. Az eddig alkalmazott betétdíjas termékek betétdíjával ellentétben a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja nem lesz része az értékesítés adóalapjának, így míg a betétdíjas termék visszaváltásakor az adó alapja utólag csökken, ezen visszaváltási díj visszatérítésekor az adóalap utólag sem változik. 
  
• Napilap: a napilapok – a vtsz. 4902 -ből- (hetente legalább négyszer megjelenő kiadványok) értékesítése esetére 0%-os adómértéket kell alkalmazni. 
  
• Műalkotások: az Áfa tv. 8. sz. melléklet I. részében felsorolt műalkotások tekintetében a kedvezményes 5 % alkalmazható. A kedvezményes adómértéket azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 2024. január 1-jén vagy azt követő időpontban kell a termékimportot terhelő fizetendő adót önadózás útján megállapítani, illetve a termékimportot terhelő áfa kivetése 2024. január 1-jén vagy azt követően történik. 
  
• Az Európai Közösség más tagállamában letelepedett adóalany belföldi ingatlanszerzése: a belföldön nem, de az Európai Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyoknak lehetőségük van, hogy a belföldi ingatlan szerzése után előzetesen felszámított áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatéríttetési eljárás keretében érvényesítsék. Az új szabályt azokra a még más módon (bevallás vagy különös visszatérítési eljárás) nem érvényesített beszerzésekre lehet alkalmazni, ahol a fizetendő adót 2021. december 31-jét követően kellett megállapítani.
  
• E-nyugta: fogalmak meghatározásra kerülnek (e-nyugta, e-pénztárgép, nyugtatár, nyugtatár szolgáltató, pénztárgép, vevői alkalmazás), felhatalmazó rendelkezéseket hoz az e-nyugta szabályozására vonatkozó rendelet megalkotása tekintetében, illetve ezzel összefüggésben pontosítja a pénztárgépekre vonatkozó szabályozáshoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéseket.
  
• Haladéktalan számlakibocsátási kötelezettség: a fizetés módjától függetlenül haladéktalan számla-kibocsátási kötelezettséget ír elő, amennyiben az ellenérték megfizetésére a teljesítésig (illetve gyűjtőszámla esetében a teljesítés napján) sor kerül, hatályos: 2023. július 15-től. 
  
• Különös teljesítési hely szabályok: kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépést biztosító szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol a rendezvényt ténylegesen megrendezik. 2025. január 1-jétől, amennyiben a rendezvényen vagy eseményen a részvétel virtuálisan, online történik, akkor a teljesítési hely meghatározására a főszabály vonatkozik majd, így a teljesítési hely az a hely lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett vagy a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, illetve ennek hiányában, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
  
• Adólevonási jog- alanyi adómentesség: az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan ügylet érdekében használja vagy hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, amennyiben belföldi teljesítés esetén adólevonásra jogosítana. Mivel az adóalanynak 2025. január 1-jétől lehetősége lesz a letelepedési tagállamától eltérő tagállamban is alanyi adómentességet választani, az Áfa tv. kiegészül oly módon, hogy nem gyakorolható majd levonási jog azon ügyletekhez kapcsolódó beszerzések vonatkozásában, amelyeket az adóalany másik tagállamban teljesít, ha ebben a másik tagállamban alanyi adómentesként jár el. 
  
• Nyilatkozattétel ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek fordított adózása esetén: a szolgáltatás nyújtásának minősülő építési-szerelési és egyéb, ingatlanra vonatkozó szerelési munka után az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg, amennyiben az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött. Ezekben az esetekben a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles erről nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Tekintettel arra, hogy a 2023. január 1-jétől hatályos módosítás alapján bővült azon engedélyek, bejelentések köre, amelyek fordított adózást eredményeznek az említett építőipari ügyletek esetében, és lehetséges, hogy a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés szükségességéről elsődlegesen a szolgáltatásnyújtó (alvállalkozó) bír információval, a jogalkalmazás segítése érdekében a  törvény kimondja, hogy ez esetben a nyilatkozattétel „fordított irányú”, azaz a szolgáltatás nyújtót terheli a szolgáltatás adóalany igénybe vevője felé. Hatályos: 2024. január 1-jétől. 
  
• Az e-nyugta kibocsátására és a nyugta adattartalmára vonatkozó szabályok: 2025. január 1-jétől az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak. E-nyugtát kiállítani, kibocsátani kizárólag elektronikusan lehet, amelyről a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő kérésére, illetve jogszabályban meghatározott esetekben papír alapú másolatot kell rendelkezésre bocsátani. A nyugta kötelező tartalmi elemei kiegészülnek az értékesített termék megnevezésével, annak globális kereskedelmi áruazonosító számával, továbbá annak mennyiségével, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezésével és mennyiségével, amennyiben ekként kifejezhető a szolgáltatás. Továbbá többek között szükséges lesz feltüntetni az alkalmazott adómértéket az Áfa tv. 83. §-val összhangban (amennyiben a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összege tartalmazza a fizetendő adót), valamint adómentes termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén az adómentesség tényét. 2025. január 1-jétől az Áfa tv. tartalmazza a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát. Nyugtával egy tekintet alá esik az az okirat, amely legalább tartalmazza

1. az okirat kibocsátásának keltét,
2. sorszámát, amely képes az okirat azonosítására,
3. a hivatkozást arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja, illetve
4. a nyugta adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint.

• Az eÁfa-rendszerre vonatkozó rendelkezések: az eÁfa-rendszer keretében áfabevallás legelőször és főszabály szerint a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesíthető. Ettől eltérően a rendszer legelőször a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakot illetően használható jogutódlás, felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adóalanyt érintő bevallás, illetve az Art. 52. §-a szerinti bevallási kötelezettség tekintetében.
  
  A rendszer fakultatív, egyelőre a hagyományos (ÁNYK alapú) megoldás is fennmarad, aki pedig ez utóbbi módon adja be az alapbevallást, annak az önellenőrzés is csak ÁNYK-n keresztül lesz lehetséges. Az eÁfa-rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan mentesül a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alól az az adóalany, aki az eÁfa-rendszer használatával teljesíti a bevallási kötelezettségét és az eÁfa-rendszerben nyilatkozik számla szinten a levonható adóról.
  
  Nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha az adózó a gépi interfészen keresztül adja be a bevallást és az önellenőrzést a bevallás benyújtásától, de legkésőbb az esedékességétől számított tizenöt napon belül nyújtja be. Amennyiben az adóalany több módon is benyújtja bevallását, az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának. Az elektronikus felületen benyújtott bevallás önellenőrzéssel való helyesbítése nyomtatványon, illetve az elektronikus felületen is lehetséges, ez utóbbi 2024. július 1-jét követően lesz adott.
  
  Az elektronikus felület elektronikus azonosítási szolgáltatás útján érhető el, az ott szereplő adatokat azonban nem csak maga az adóalany (illetve állandó meghatalmazottja) módosíthatja, illetve egészítheti ki, hanem erre más természetes személynek (másodlagos felhasználó) is jogot adhat.
  
• EU-s alanyi adómentesség: bővülnek az alanyi adómentességi szabályok EU irányelvi harmonizációs kötelezettség miatt. A 2020/285/EU tanácsi irányelvvel történő harmonizációs kötelezettség okán 2025. január 1-i hatálybalépéssel több ponton módosulnak az alanyi adómentességre vonatkozó szabályok.
  
  Az új szabályok alapján a belföldi adóalanyoknak lehetőségük lesz alanyi adómentességet választani az Unió más tagállamaiban is az ott teljesített ügyleteikre vonatkozóan, illetve ugyanígy választhatnak alanyi adómentességet a más Uniós országban letelepedett adóalanyok is Magyarországon a belföldi ügyleteikre tekintettel. Az adómentesség választásának feltétele, hogy az adott naptári évben, illetve az azt megelőző naptári évben is megfeleljen az adóalany a megszabott értékhatárnak mind a tagállamok által előírt árbevétele, mind az uniós együttes 100.000 eurós árbevétele tekintetében.
  
  Az alanyi adómentesség belföldi értékhatára marad a 12 millió forint. Nem lesz magyarországi bejelentkezési kötelezettségük más Uniós országban letelepedett adóalanyok számára, ha belföldön választanak alanyi adómentességet. 

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

• Adó megfizetése külföldi pénznemben: az adóévi adóelőleg, adó(különbözet) euró vagy amerikai dollár devizanemben is fizethető, hatályos 2023. augusztus 01-jétől. 
  
• Adóelőleg meghatározása egyszerűsített adóalap esetén: a kisvállalkozóknak 2023. január 1-jétől lehetőségük van a helyi iparűzési adóalapjuk különböző bevételi sávok figyelembevételével, fix összegben történő megállapítására. A törvény az adóalapnak az ezzel a módszerrel történő meghatározására való áttérés évére vonatkozóan már most is speciális szabályokat tartalmaz az adóelőleg kiszámítására.
  
  A jelenlegi szabályok szerint azonban annak a kisvállalkozónak, aki az előző adóévében a 25 millió Ft, illetve a 120 millió Ft feletti bevételt elérte, de az adóévben új önkormányzat illetékességi területén telephelyet nyit, vagy székhelyét oda áthelyezi, nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége az új telephely fekvése szerinti önkormányzat felé.
  
  A módosítás ezt a helyzetet rendezi, az ilyen esetben ugyanis 2024. január 1-jétől az adóelőleget a következők szerint kell megállapítani: a legmagasabb, azaz a 8,5 millió Ft-os fix összegű adóalapot az adókötelezettség adott településen való fennállásának napjaira kell arányosítani, majd az önkormányzat rendelete szerinti adómértékkel szorozni.
  
• Légi személyszállítás: a légi személyszállítást végző vállalkozók (vagyis azon vállalkozók, akik nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik) esetében ugyanis helyi adó telephelynek minősül annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak.
  
  Ezzel párhuzamosan ezen vállalkozások nettó árbevételét is meghatározza a jogszabály, amely a Magyarországról induló személyszállító járatok igénybevételéért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő ellenértékkel egyezik meg. A helyi adókról szóló törvény mellékletének módosításával sajátos adóalap-megosztási módot is meghatároz a jogalkotó ezen vállalkozók számára, és a külföldre jutó adóalaprészük számításának módját is definiálja.
  
  Nettó árbevétel [52. § 22/e) pont]: a Magyarországról induló repülőjáraton nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás (pl. poggyászért, elsőbbségi elhelyezésért, VIP váró igénybevételéért fizetendő díj) ellenértéke. Az adóalap megosztása:

• + 20% székhely és Htv. 52. § 31/a) pontja szerinti telephely – személyi, eszköz vagy komplex
• + 80% székhely és Htv. 52. § 31/f) pontja szerinti telephely – induló járatok utasai számának arányában.

Ezen szabályokat az érintett társaságok már a 2023-ban kezdődő, 2023. december 31-ét magában foglaló adóévük adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatják. 

• Munkaerő-kölcsönzőket érintő új szabályozás: az Mt. szerinti munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén minden olyan önkormányzat illetékességi területe telephellyé válik (és így az önkormányzat jogosult lesz az iparűzési adóra), ahol a kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen egy minimálisan meghatározott időtartamban munkát végeznek. A törvényjavaslat során ez az időtartam 1440 óra volt, melyet a végleges törvényben 21 000 órára emelt fel a jogalkotó.
  
• Szünetelés esetén az megszűnik az egyéni vállalkozó iparűzési adóalanyisága, tekintve, hogy vállalkozási tevékenységet ekkor ténylegesen nem végez. A módosítás szerint azonban azok az egyéni vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységüket az adott adóéven belül egybefüggően kevesebb, mint 181 napig szüneteltetik, adóalanyok maradnak, így mentesülnek az adóalanyiság megszűnésével járó adminisztrációs terhektől (záró bevallás beadása, változásbejelentés). 
  
• Közzé tehető adatok, helyi adótartozás az önkormányzati adóhatóság helyi adó vonatkozásában az 500 ezer forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező jogi személy, egyéb szervezet és vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzé teheti. A vállalkozási tevékenységet nem végző, adótartozással rendelkező magánszemélyek adatait nem lehet nyilvánosságra hozni a jövőben. 
  
• Kötelező visszaváltási rendszer a törvény a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) 2024. év eleji indulására tekintettel bevezeti az érintett gyártók, forgalmazók fogalmát. Továbbá a kapcsolódó számviteli szabályok megváltozását lekövetve meghatározza esetükben a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értékének számítási módját oly módon, hogy a visszaváltási díj sem a nettó árbevételüknek, sem pedig az eladott áruk beszerzési értékének nem lesz része, így nem képezi a helyi iparűzési adójuk alapját. 
  
• Kutatásfejlesztés a globális minimumadó szabályairól szóló törvény alapján, ha a vállalkozó él a kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel igénybe vett társasági adókedvezménnyel, akkor helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével a 2023. december 31-től kezdődő pénzügyi évek vonatkozásában. 
  
• Adómaximumok a 2024. évre

• Építményadó (épület, épületrész után): 2 508,5 Ft/m2
• Telekadó: 456,0 Ft/m2
• Magánszemély kommunális adója: 38 769,2 Ft/adótárgy
• Idegenforgalmi adó (tartózkodási idő után): 684,1 Ft/fő/vendégéjszaka

INNOVÁCIÓS JÁRULÉK

• A járulék alapjának meghatározása transzferár szempontból összhangba került a helyi iparűzési adó alapjával. Az innovációs járulék alapjának meghatározása során a szokásos piaci árat a társasági adózás rendszerében előírt módszertan szerint szükséges meghatározni. 
  
• A kisvállalati adóalany választása alapján lehetőség van arra, hogy amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezettek, akkor az adóalapot az egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalap szerint határozzák meg (azaz a KIVA alapjának 20%-kal növelt összege után is megállapíthatják). A lehetőség választható, bejelentéshez kötött és adóévre szól. 

GÉPJÁRMŰADÓ

• Adófizetés 2024. január 1-jétől a gépjárműadót egy összegben, minden év április 15-ig kell megfizetni a törvénymódosítás alapján. Erre a magánszemélyek öthavi részletfizetési engedélyt kérelmezhetnek. 
  
• Mentességek az egyesület és az alapítvány mellett a köztestület is adómentessé válik a tulajdonában lévő gépjárművek utáni adó fizetése alól. Továbbá üzembentartóként is mentesülnek ezek a személyek az adófizetés alól, ha a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv, feltéve, hogy sem az üzemben tartónak, sem a tulajdonosnak nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége.

ILLETÉK

• Illetékmentesség a polgári és közigazgatási ügyekben illetékmentessé válik a kisajátítási eljárással, valamint a közérdekű használati jog alapításával összefüggő kártalanítási összeg letétbe helyezése is. Illetékmentes az adósságrendezési eljárás keretében az adós által a bírósághoz a felső összeghatárok, illetve az értékhatárok változására tekintettel benyújtott kérelem, illetve az ezen kérelmet elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezés is. 
  
• Illetékfeljegyzési jog illeti meg a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt állót a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt indított bírósági eljárásokban. Ezen szabály alapján a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló által indított bírósági eljárásokban nem kell megelőlegeznie az eljárás kezdeményezésekor fizetendő illetéket. 
  
• Bírósági eljárási illeték megfizetése készpénz-átutalási megbízással az Illetéktörvény 2024. január 1-től megszünteti a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetőségét. Erre tekintettel a módosítás értelmében bevezetik, hogy a bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bírósági eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízással is megfizetheti annak a bíróságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, amely előtt az illetékfizetési kötelezettség keletkezik. 
  
• Családi otthonteremtési kedvezmény és kamattámogatás illetékmentessége 2024. január 1-ével kiegészül a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével megszerzett lakóingatlanok vonatkozásában már létező visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség feltételei. Mentesség kiterjed majd a kistelepüléseken nyújtható családi otthonteremtési kedvezményre is. Ezen felül az új otthonteremtési célú kedvezményes hitelprogramról („CSOK Plusz”) szóló kormányrendelet szabályai szerinti kedvezményes kölcsön felhasználásával történő lakásszerzés esetén visszterhes vagyonátruházási illetékmentes lesz a megszerzett lakás forgalmi értékének 80 millió forintot meg nem haladó része.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

• Szocho alóli mentesülés megszűnése 2024. január 1-jétől egy külföldinek minősülő személy által a magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (pl. bónusz jutalom) egyértelműen szociális hozzájárulási adóköteles jövedelemnek minősülnek. 
  
• Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény a magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (pl: bónusz, jutalom) után felmerülő szociális hozzájárulási adó kötelezettség esetében szükséges annak pontosítása, hogy ezen magyarországi munkavégzéssel megszolgált jövedelmek szociális hozzájárulási adó kötelesek, ezek tekintetében nem alkalmazhatóak az általános mentességi szabályok. 
  
• Szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének érvényesítésénél az arányosítás mellőzésével valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető.
  
• Kutatók foglakoztatása után érvényesíthető kedvezmény megszűnik a különbségtétel a 

• a doktori PhD vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő és
• nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló

között így az adókedvezmény mértéke mindkét munkavállalói csoport tekintetében egységesen 13 százalék a korábbi két eltérő mérték (13 és 6,5 %) helyett. 

• K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény nem vehető igénybe a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető szocho-kedvezmény, ha a kifizető adóévre a Tao tv. szerinti K+F tevékenység adókedvezményéének alkalmazását választotta. 

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

• Mezőgazdasági őstermelőket érintő változás kiegészítő tevékenységet folytató személy: a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Továbbá ezen személy nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek. A kiegészítő tevékenységet folytató személy fogalma kiegészül az özvegyi nyugdíjban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött mezőgazdasági őstermelővel. 
  
• Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset: a rendelkezés beiktatja a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát. A KSH a Hivatalos Értesítőben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetekre vonatkozóan teszi közzé a különböző ellátások alapjául szolgáló főbb kereset-statisztikai adatokat. A hatályos szabályokban is az erre a körre irányadó adatot kell figyelembe venni, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében azonban – az Szja tv-hez hasonlóan – indokolt a Tbj. fogalmi rendszerének kiegészítése is.
  Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset: 576 601 Ft. 
  
• Harmadik ország állampolgár járulékalapja: a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, és így a szociális hozzájárulási adó alapjának is. Azaz kizárólag ezen személyi kör vonatkozásában megszűnik a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, mely szerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset.
  
• Egészségügyi szolgáltatási járulék a fizetendő havi összeg 2024. január 1-jétől havi 11 300 Ft (napi összege 380 Ft).
  
• Egyszerűsített foglalkoztatás- Közteher az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül. A Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései e közteher vonatkozásában nem alkalmazhatók. 
  
• Háztartási munka 2024. január 1-jével kivezetésre kerülnek a háztartási munka nyilvántartásba vételének regisztrációs díj fizetési kötelezettségével kapcsolatos szabályok. Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató bejelentési kötelezettsége változatlanul fennáll, azonban regisztrációs díjfizetési kötelezettsége megszűnik. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának következménye viszont megmarad. A módosítás fenntartja, hogy a háztartási munkára foglalkoztatott természetes személy nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak. 
  
• Az átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye az átalányadózó egyéni vállalkozóknál bevezetett göngyölítéses járulék- és szociális hozzájárulási adóalap megállapítási módszer miatt szükségessé vált pontosítani a családi járulékkedvezménynél figyelembe vehető járulékalapot. A 2023. július 15-étől hatályos módosítás egyértelművé teszi, hogy a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege és az átalányban megállapított jövedelem havi összege különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a göngyölítéses módszerrel megállapított havi járulékalap után fizetendő járulék. 
  
• Szünetelés alatt befolyt bevétel az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése ideje alatt a szünetelést megelőzően végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevételre is alkalmazni kell a Tbj. 31. § azon általános szabályát, amely kimondja, hogy a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor. A Tbj. ezirányú módosításával párhuzamosan az Szja törvény is a szünetelés kezdő napját megelőző napot tekinti a szünetelés előtt végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevétel szerzési időpontjának, így a szünetelés ideje alatt alkalmazandó adózási és társadalombiztosítási szabályok összhangba kerültek.
  
• Kifizetőtől származó egyéb jövedelem a Szocho tv. alapján, amennyiben az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, akkor az adófizetésre kötelezett a kifizető, kivéve, ha az adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani. A kifizető eljárási jellegű kötelezettségei kapcsán a Szocho tv. nem tartalmazza az egyéb jövedelem juttatása esetén követendő eljárást. Erre tekintettel a 2023. augusztus 1-jétől hatályos új szabály alapján a kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizetőnek kell a szociális hozzájárulási adót havonta megállapítania, bevallania és megfizetnie azzal, hogy a magánszemély köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, ha a személyi jövedelemadó-előleg megállapítása nem a kifizető kötelezettsége. 
  
• Biztosítási jogviszony nem terjed ki a következő jogviszonyokra: a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt.
  
• Foglalkoztatási igazolás:  az Mt. 80. § (2) bekezdés szerint a munkaviszony felmondással történő megszűntetéskor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (pl. a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványt, a tartozásigazolást, az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges igazolást. ) A 465/2017 Korm. rendelet 23. § (5) bekezdése pedig a munkaviszony év közben történő megszűnése esetén a munkáltató által kiállítandó jövedelemigazolásra vonatkozó szabályokat tartalmazza.  A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki. A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére. A foglalkoztatási igazolás kiadását a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.