Az adóhatóság feladat az adóellenőrzés lefolytatása, ennek alapja egyrészről az eljárási szabályok betartása. Tekintettel arra, hogy a 2018. év előtti évek tekintetében is még folynak adóellenőrzések, így a 2003. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) szabályokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A megbízólevél jogszerűen adható át a gazdaság társaság cégnyilvántartásba be nem jegyzett ügyvezetőjének, mint a társaság megbízottjának. A Kúria előtt folyó rendkívüli jogorvoslati eljárásnak kizárólag az volt a tárgya, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően ítélte-e meg a megbízólevél cégnyilvántartásba be nem jegyzett személy részére történő kézbesítésének (átadásának) törvényességét. A Kúria előre bocsátotta, hogy a régi Art. 93. § (1) bekezdése értelmében az adóhatósági ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Ez az eljárási cselekmény garanciális jellegű, mert megalapozza a hatóság eljárásának törvényességét, az eljárási határidő kezdő időpontját, az eljáró hatósági személyek ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés módját, az érintett adónemeket és időszakokat. Ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy az arra jogosult személy részére történjen a megbízólevél átadása.
A régi Art. 93. § (2) bekezdése azokról az esetekről rendelkezik, amelyekben a megbízólevél átvétele megtagadása ellenére is bekövetkezik az ellenőrzés megkezdéséhez fűződő joghatások beállta. Kimondja, hogy ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik. Ezen rendelkezésből következik, hogy a megbízólevél nem kizárólag az érintett adózó törvényes képviselőjének, hanem meghatalmazottjának, alkalmazottjának is átadható.
A Kúria ezen törvényi rendelkezések alapján megállapította, hogy az adóhatóság és az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül helyezkedett arra az álláspontra, hogy a tárgyi ellenőrzésben a megbízólevél átvételére – cégjegyzékbe történő bejegyzés hiányában is – jogosult, és egyben köteles is volt a felperes adózó üzletrészét megvásárló, nevében az adózó tevékenységét végző, ügyvezetővé választott és ezen tisztséget elfogadó személy. A Kúria utal arra, hogy a jogerős ítéleti megállapítások szerint adózó tudatosan, a Magyarországon végzett gazdasági tevékenységét az abból származó bevétel eltitkolásával végezte. Az a körülmény, hogy X. a társaság megvásárlását, ügyvezetővé választását, a tisztségének elfogadását követően a változásbejegyzési kérelem cégbírósági előterjesztésére vonatkozó kötelezettségét sem teljesítette, nem befolyásolja azt a tényt, hogy adózói társaság gazdasági tevékenységével kapcsolatos adóellenőrzés során – a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján – a társaság meghatalmazottjának kellett tekinteni.
A cégjegyzék közhitelessége és adatainak a 2009/101/EK irányelvében (a továbbiakban: Irányelv) szerinti nyilvánossága harmadik személyek jogainak védelmét szolgálja. Visszaélésszerű magatartást tanúsító személy magatartása jogkövetkezményei alóli mentesülés céljából a cégbejegyzés saját mulasztásából származó hiányára megalapozottan nem hivatkozhat. Az Irányelv 3. cikk (7) bekezdés utolsó mondata szerint „Harmadik személyek továbbá mindig hivatkozhatnak bármely olyan okiratra és adatra, amelyek tekintetében a közlést elmulasztották, kivéve azokat az eseteket, amikor a közlés elmulasztása következtében ezek hatálytalanok.” A 10. cikk (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy „A társaság szerveinek harmadik személyek felé irányuló jogcselekményei a társaságra nézve kötelezőek, még akkor is, ha nem tartoznak a társaság tevékenységi körébe, kivéve azt az esetet, ha e jogcselekmények meghaladják a szervek törvény által rájuk ruházott, illetve engedélyezett hatáskörét.” Mindezen rendelkezések folytán a felperes adózó adóköteles tevékenységének ellenőrzésekor az adóhatóság a szerződéssel ügyvezetői feladatokkal megbízott személy részére a társaságra joghatályos módon adta át a megbízólevelet. (Kfv.V.35.351/2019/4. )
Érdemes megjegyezni, hogy a 2018.01.01-jétől hatályos adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) 96. § a fentiekhez hasonlóan rendelkezik. Az ellenőrzés megkezdésének időpontját általános jelleggel határozza meg a törvény, hiszen kimondja, hogy az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Elektronikusan kézbesíthető az előzetes értesítés, az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés és a megbízólevél is. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, az ellenőrzés az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásával kezdődik. Az ellenőrzés megindítására az új eljárást elrendelő határozat véglegessé emelkedésétől számított hatvan napon belül sort kell keríteni. Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, foglalkoztatottja a megbízólevél átvételét megtagadja az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával megkezdődik. Így nem merülhet fel, hogy a megbízólevél átvételének megtagadása miatt az adóhatóság nem tudja megkezdeni az ellenőrzést.
2021.10.13.